2020. november 03. írta: Szőnyi Dávid

Küzdelem a Fehér Ház Kulcsáért

Ez a világ a hatalom akarása – semmi egyéb!

Friedrich Nietzsche: „A hatalom akarása” című remekművének utolsóelőtti frázisán okkal kezdünk el merengeni, hiszen ez az iromány alapvető lényege: minden érték átértékelése. Valóban erről szólna az élet, a hatalom akarásáról, a hatalom utáni vágyódásról? Az érzés minden bizonnyal nem idegen tőlünk, ám alapvető attribútuma annak, aki a Fehér Ház kulcsa után aspirál. Ugyanis a Szabad Világ vezetőjét hivatalából adódóan kolosszális hatalom ruházza fel, melyhez egy időben mérhetetlen felelősség is párosul. Amerika ismét elnököt, de mindenek előtt Vezetőt választ, akinek égisze alatt folytatódhat tovább: az Egyesült Államok sikertörténete. A Republikánus Párt színeiben Donald Trump inkumbens elnök indul az újraválasztásért, amíg a Demokrata Párt színeiben Joe Biden, Obama volt alelnöke, kíséreli meg elhódítani az Ovális Iroda pompáját.

Donald Trump (balra) és Joe Biden (jobbra), forrás: Getty Images

Két jelölt, két különböző életút, de legfőképpen: két egymással ellentétes vízió feszül most egymásnak.
A permanensnek tűnő kampány lángja kialvóban, s immár e nagy „hatalom” az állampolgárok birtokába szegődik, hisz ők kezdik el meghozni végső döntésüket a Szabad Világ vezetőjének kiléte felől.

Donald Trump nem csupán egy jelölt. Donald Trump egy mozgalom!

Chris Collins, korábbi republikánus képviselő kijelentése a Republikánus Párt 2016-os júliusi konvencióján hangzott el, ám Hillary Clinton legyőzése után az állítás végleg beigazolódott. Bár Trump életútja és a politikai elittel szembeni retorikája folyamatosan tükrözte az erős törésvonalakat a párt addig megszokott fő ideológiai irányvonalával szemben, a nép „hatalmával” élve meghozta döntését és megválasztotta őt az Egyesült Államok 45. elnökének. Jelen publicisztikámban, a Trump-éra rövid bemutatását kizárólag reálgazdasági és tőkepiaci fókuszból kívánom bemutatni, mellőzve a reálpolitikai döntések kiértékelését.

A Trump-érát két különálló gazdasági periódusra lehet lebontani; az első periódus beiktatásától kezdődött és 2020 februárjában ért véget, amíg a második felvonás a mai napig is velünk van. Kiindulva abból a megfigyelésből, hogy a választópolgárokat legfőképpen a gazdaság állapota foglalkoztatja, azon belül pedig a munkahelyek biztonsága, érdemes megvizsgálni az elmúlt négy év munkanélküliségi mutatóit.

Teljes és afro-amerikai munkanélküliségi ráták, forrás: FRED.org

Trump hivatalba lépésekor a teljes munkanélküliségi ráta 4,7%-on állt, majd 2020 februárjára 3,5%-ra csökkent le, mely alacsony értéket utoljára 1969 decemberében sikerült elérni. Mindeközben az afro-amerikaik körében a munkanélküliségi ráta megválasztása pillanatában 7,5%-on állt, majd 2020 februárjára 5,8%-ra csökkent, mely minden idők legjobb eredménye, hiszen a feketék munkanélküliségi rátáját csupán 1972 óta tartják számon.

A második gazdasági periódus a koronavírus bekövetkeztével kezdődött, amikor is a gazdasági aktivitási mutatók mélyrepülésbe kezdtek, mellyel párhuzamosan áprilisra a teljes munkanélküliségi ráta 14,7%-ra nőtt, míg a feketék munkanélküliségi rátája 16,7%-ra emelkedett. A gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően a gazdasági aktivitás júniusban fellélegezhetett, melynek közvetlen eredményeként a teljes munkanélküliségi ráta szeptemberre 7,9%-ra csökkent, amíg a feketék körében mért ráta 12,1%-ra esett vissza. A jelentős javulás ellenére, 2020 szeptemberében ötmillióval többen voltak munkanélküliek, mint Trump hivatalba léptekor.

Az állampolgárok választási döntését a munkahelyi biztonság mellett, természetesen a 401(k) nyugdíjszámlán elhelyezett befektetéseik hozamai is befolyásolhatják, mely legfőképp a tőkepiaci állapotoktól függenek.

Órákkal Trump váratlan, 2016. november 8-i győzelme után a hatalmas adócsökkentésekre és a pénzügyi deregulációra vonatkozó várakozások elindították az újabb részvénypiaci rallyt, amelynek eredményeként az S&P 500 index 5%-ot emelkedett egy hónap alatt. A közelmúltbeli volatilitás ellenére a részvénypiac hatalmasat emelkedett Trump mandátuma alatt, hiszen az S&P 500 index 42,9%-kal emelkedett a 2017. január 20-i beiktatása óta.

Az S&P 500 index teljesítménye 2017. január 20. óta, forrás: TradingView.com

A választópolgárok tisztában vannak az elmúlt négy év reálgazdasági és tőkepiaci eredményeivel, ám egyre kevesebben vélik úgy, hogy Trump magabiztosan és jól kezelte a járványhelyzetet, ami a gazdaság mellett a másik legfontosabb témakör az idei elnökválasztást illetően. Az elnök járványkezelését Joe Biden kampánya folyamatosan kérdőre vonja, hiszen a növekvő esetszámok hatalmas támadófelületet jelentenek a Trump kampány vértjén.

Trump újra indulása az elnöki posztért teljes mértékben várható volt, ám Joe Biden útja a demokrata elnökjelöltség elnyeréséig számtalan kihívással volt tarkítva.

A Demokrata Párt 47 év politikai tapasztalattal rendelkező jelöltje

Az amerikaik többsége Barack Obama elnöksége révén ismerte meg Bident, ám még az alelnöki pozíció előtt, Biden a Szenátusban hat mandátumon keresztül képviselte Delaware államot, ahol kezdetben az Igazságügyi Bizottság, majd a Külkapcsolati Bizottság elnökeként tevékenykedett. Ugyanakkor kevesen emlékeznek arra, hogy a 2020-as elnökválasztás, immár Biden negyedik nekifutása, hiszen először 1984-ben, majd 1988-ban, harmadszor pedig 2008-ban is elindult a Fehér Ház megszerzéséért. A 2020-as demokrata előválasztáson összesen 29 aspiráns indult el, köztük olyan jól ismert politikusok, mint: Bernie Sanders, Elizabeth Warren, Kamala Harris vagy Mike Bloomberg. Annak ellenére, hogy Obama alelnökeként, Biden neve a teljes országban ismertté vált, az előválasztás legelső szakaszában, nevezetesen: Iowa, New Hampshire és Nevada államokban a kampánya meglehetősen szenvedett a delegáltgyűjtéssel. Az első három előválasztás delegáltjain főként Bernie Sanders és Pete Buttigieg osztozott, majd ezt követően Dél-Karolina állama jelentette a fordulópontot a Biden kampány számára, ugyanis James Clyburn támogatásának megszerzése után, az előválasztáson sikerült megszerezni a szavazatok 48,7%-át

A 2020-as demokrata előválasztáson résztvevők esélyei a közvéleménykutatások alapján, forrás: 538.org

A fentebbi ábrán jól látható, ahogyan Sanders átveszi a vezetést Bidentől, ám 2020. március 2-án Pete Buttigieg és Amy Klobuchar bejelentették kampányuk befejezését, majd teljes erővel beálltak Biden mögé, mindössze egy nappal a Szuper Kedd néven ismert előválasztások előtt. Immár a Demokrata Párt moderált szárnyának teljes (kivéve Mike Bloomberg) szavazó ereje konszolidálódott Joe Biden mögött, így másnap sikerült legyőzni a Sanders kampányt, olyannyira, hogy április 7-én Bernie is visszalépett.

Sanders támogatásával a Demokrata Párt progresszív szárnya is beállt Biden mögé, majd Joe augusztus 12-én Kamala Harrist választotta alelnökjelöltjének, ezzel véglegesítve a demokrata „szelvényt”.

Választás két teljesen ellentétes vízió között

A két jelölt politikai platformjában hihetetlenül kevés közös elem lelhető fel, hisz mindketten saját víziójukat kínálják tálcán a választópolgárok elé. Bár mindkét kampány számtalan ötlettel, szlogennel és reálpolitikai tervvel rukkolt elő, az idei választás két legfontosabb témaköre a járvány legyőzése és a gazdaság újjáépítése. A Biden kampány a járványhelyzet megoldását illetően biztosítani szeretné mindenki számára az ingyenes teszt elérhetőségét, mely kiegészülne egy országos szintű tesztelési adatbázissal, amely effektívebbé tenné a kontakt személyek felkutatását. A Trump kampány ezzel szemben nem fogalmazott meg kiforrott járványkezelési tervet, csupán a jövőben elkészülő vakcina országos szintű terjesztését kívánják a lehető leghamarabb biztosítani.

Amíg a Biden kampány alternatívát kínál fel a Trump-éra reál- és gazdaságpolitikai intézkedéseivel szemben, addig a Trump kampány a „folytatjuk tovább” koncepciót helyezi előtérbe.

Trump évek óta az „America First” elv szellemében kampányol, amely a „Make America Great Again” szlogen alappillére, így a négy év során szorgalmazta az ipari termelés és az azzal kapcsolatos munkahelyek visszahozását az Egyesült Államokba. A vállalati adókulcs lecsökkentése mellett, elnöki rendeleteket írt alá, amelyek főként a hazai gyártmányú termékek forgalmazását támogatja. Elnöksége alatt 480 ezer feldolgozóipari munkahely jött létre, ám a szektor növekedése jelentősen lecsökkent a Kínával folytatott kereskedelmi háború következtében, hiszen a szakértők szerint a kihelyezett vámok nem váltják ki a strukturális problémák mihamarabbi megoldását.

Biden jelenleg a „Build Back Better” szlogennel kampányol, melynek számtalan gazdaságpolitikai pontja van. Támogatja a szövetségi minimálbér óránkénti 15 dollárra való emelését, mely javaslat a kutatások alapján jelentősen megnövelné a lakossági fogyasztási kiadásokat. A kampány 2 billió dollár értékű infrastrukturális beruházási programot hirdetett meg, melynek középpontjában a tiszta energiatechnológia alkalmazása áll. A „Buy American” terv keretében 400 milliárd dollár értékben kíván szövetségi pénzből amerikai termékeket vásárolni, mely kiegészülne egy további 300 milliárd dolláros tervvel, amely a szolgáltatóipari R&D projekteket, illetve a feldolgozóipar modernizálását finanszírozná.

Biden főbb javaslatai között szerepel még a társadalombiztosítási juttatás további 200 dollárral való emelése, illetve 10.000 dollár elengedése a szövetségi diákhitelekből. Az ambiciózus tervek finanszírozását nagyrészt a vállalati adókulcs 28%-ra való megemelése révén biztosítanák, amely Trumpék adócsökkentése után pillanatnyilag 21%-on áll. A platform további részét képezi az adótörvény átalakítása, nevezetesen: a személyi jövedelemadó és a tőkejövedelem után fizetett adók megemelése, mely teljes mértékben, kizárólag az évi 400.000 dollárnál magasabb bevételű személyeket érintené hátrányosan.

A „MAGA” és „BBB” szlogenek szemléltetése, forrás: Getty Images

Trump már 2016-ban az Obama által bevezetett Affordable Care Act teljes visszavonása mellett kampányolt, és bár a négy év során nem sikerült teljes mértékben hatályon kívül helyeznie, az adminisztrációjának sikerült a törvény egyes részeit visszavonnia, mely procedúrát, ígérete szerint a jövőben is tovább folytatna. Továbbá megígérte, hogy csökkenti a gyógyszerárakat az Egyesült Államokban, és júliusban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek lehetővé teszik az olcsóbb gyógyszerek árengedményeit és külföldről történő behozatalát.

Biden ezzel szemben az állami egészségbiztosítási rendszer további kibővítését szorgalmazza, mellyel az egészségügyi biztosításban részesülök aránya a jelenlegi 92%-ról megemelkedne 97%-ra. Noha Biden nem fogadta el teljes egészében Bernie Sanders Medicare for All javaslatát, felajánlja minden állampolgárnak a lehetőséget, hogy csatlakozzon egy biztosítási programba, amely a Medicare biztosítási rendszerhez hasonló. Mindemellett 60 éves korra csökkentené a Medicare szövetségi programra való jogosultsági korhatárt a jelenlegi 65-ről, mellyel Biden teljes egészségügyi terve 10 év alatt 2,25 billió dollárba kerülne.

Természetesen a két jelölt politikai platformja számos egyéb elemet is tartalmaz, mint: a külpolitika terén elfoglalt álláspont, a klímaváltozásra adott válasz, az igazságszolgáltatás megreformálása, a fegyvertartás szabályozása, az abortusz kérdése, vagy a bevándorláspolitika alakítása.

A 2016-os választás után hihetünk-e újra a közvéleménykutatásoknak?

Négy évvel ezelőtt a közvéleménykutatók túlnyomó többsége Hillary Clinton magabiztos győzelmét jelezte előre, így a FiveThirtyEight elemzőcég modellje 71,8%-os győzelmi esélyt jósolt a demokraták jelöltjének. November 8 éjszakája után alapjaiban rengett meg a közvéleménykutatásokba vetett bizalom, hiszen Trump győzelme váratlanul érte, nemcsak a liberális szavazóblokkot, de a teljes közvéleménykutató szektort. A választás jelen szakaszában okkal tehetnénk fel a kérdést, hogy ezúttal lehet-e hinni a felméréseknek? Bár a FiveThirtyEight előrejelző modellje ezúttal 90%-os Biden győzelmet jósol, mely jelentősen nagyobb Clinton akkori esélyénél, érdemes kitekintenünk a közvéleménykutatások historikus eredményeinek irányába.

Országos és államokra lebontott közvéleménykutatások súlyozott-átlagos hibahatárai, forrás: 538.org

Ahogyan az a fenti ábrán is látható a 2016-os választások kombinált felmérési hibája csupán 0,2%-kal volt magasabb a historikus átlagnál, ám az államokra lebontott kutatások hibája utoljára az 1992-es választások során volt ilyen magas. Mivel hosszú távon az országos szintű felmérések jellemzően pontosabbak az államokra lebontott felméréseknél, várható volt, hogy a két érték között lesz némi különbség, de a 2,1%-os eltérés rendkívül jelentősnek bizonyult. A négy évvel ezelőtti felmérések alulbecsülték Trump népszerűségét azokban az államokban, ahol magas arányban vannak jelen az egyetemi végzettség nélküli fehér szavazók, ugyanakkor Clinton népszerűségét is alulbecsülték (legfőképp Kaliforniában) a kisebbségek és az egyetemi végzettséggel rendelkezők körében.

Országos szinten ezek a mérési hibák némileg kiegyenlítették egymást, ám állami szinten és főleg a csatatér-államokban, ahol jellemzően magas arányban vannak jelen az egyetemi végzettség nélküli fehér szavazók, rendkívül fals képet festettek Trump valódi népszerűségéről.

Tanulva a négy évvel ezelőtti hibákból a jelenlegi közvéleménykutatások immár GOP-barátibb államiszintű dinamika szellemében készülnek. Az előző választáson a felméréseket készítők egyik legnagyobb hibája az egyetemi végzettséggel rendelkezők felülsúlyozása volt, mely jelenség szisztematikusan eltorzította a kutatásokat a demokraták irányába, különösen a Középnyugaton található csatatér-államokban. Azóta a probléma megoldása érdekében a jobb közvéleménykutatók különböző súlyozási módszereket alkalmaznak, hogy a kiválasztott minta jobban tükrözze az államszintű lakosság tényleges iskolai végzettségét.

Bár az eljárás jelentős javulást eredményezhet az idei felmérések pontossága terén, néhány elemzőcég az iskolai végzettség mellett, elkezdett egyéb faktorok alapján is súlyozni. (538.org oldalon A+ és A minősítéssel rendelkező cégek) Az Ipsos és a Pew Research Center felméréseiben a végzettségi szinttel való súlyozás immár rasszokra lebontva is jól elkülöníthető, amíg az NBC News / Wall Street Journal közvéleménykutatásai még a városi / elővárosi / vidéki arányok alapján is súlyoz. Továbbá, az NBC News / Wall Street Journal felméréseiben már nem használ véletlenszámú tárcsázást; ehelyett a regisztrált választók listájáról veszik a mintáikat, ami lehetővé teszi számukra, hogy kalibrálják a válaszadók keverékét a republikánusok, a függetlenek és a demokraták között minden egyes felmérés során.

Valójában a legjobb közvéleménykutatók a négy féle mintavétel (élő telefonhívás, automatizált telefonhívás, online kitöltés és SMS-ben való üzenetküldés) valamilyen kombinációját alkalmazza, annak érdekében, hogy a kiválasztott minta a lehető legjobban reprezentálni tudja a városi, elővárosi és vidéki szavazókat.

Elérkeztünk a szavazás végső szakaszába

Egy nappal a választások előtt a FiveThirtyEight országos szintű előrejelző modellje szerint Joe Biden előnye 8,5%-ra tehető Donald Trump inkumbens elnökkel szemben. Amíg a Real Clear Politics oldalán megtalálható országos és állami szintű felmérések csupán az összes beérkező közvéleménykutatás alapján vannak összeállítva, addig a FiveThirtyEight modell súlyoz a közvéleménykutatók felméréseinek kvalitásával, historikus eredményességével, a mintavétel nagyságával, illetve a korszerűség faktorral, így sokkal pontosabb képet tükröz a választás jelenlegi állásáról. Ezen metodológiai eltérés tudatában az alábbi táblázatban szereplő adatokat az utóbbi modell alapján vázoltam fel.

A csatatér-államokban készített legfrissebb felmérések összegzése, forrás: 538.org

A választás előtt egy nappal, Biden csatatér-államokban mért előnye jelentősebb Clintonénál, mely valóban aggodalomra késztetheti a Republikánus Pártot a szavazás kimenetelét illetően. Idén a választási nap előtti szavazási periódust a járványra való tekintettel meghosszabbították, mely javaslatot a regisztrált szavazók 60%-a támogat, derült ki a Marylandi Washington Post-University szeptemberi közvéleménykutatásából.

Idén a korai szavazatok száma már október 22-én meghaladta a 2016-os választási nap előtt leadott összes szavazatok számát.

A motivált állampolgárok mindent megtesznek azért, hogy szavazójogukat a járvány közepette is ugyanúgy érvényesítsék mint az eddigi választások során, mely lelkesedés magasabb részvételi arányt jelez előre a 2016-os választási részvételnél, ahol összesen 139 millió szavazat érkezett be. A Demokrata Párt abban bízik, hogy a magas részvételi arány kitart a választás napjáig, hiszen a felmérések alapján az eddig leadott levélszavazatok többsége Bident favorizálja, amíg a Republikánus Párt a Trump szavazók november 3-i személyesen leadott szavazataira épít.

Az eddig beérkezett szavazatok összehasonlítása a 2016-os szavazatmennyiséggel, forrás: Washington Post

Az előzetes szavazás keretein belül eddig 97,9 millió szavazat érkezett be, amely a négy évvel ezelőtti teljes szavazatmennyiség 71%-a. A személyesen leadott szavazatok száma jelenleg 35,3 millió, amíg levélben 62,4 millió szavazat érkezett be eddig, ám a két jelölt további 28,8 millió levélszavazat beérkezésére vár. (összesen 91,2 millió levélben leadható szavazólap van kihelyezve) Az idei választáson minden eddiginél többen szavazhatnak levélben leadott szavazattal, sőt az idei évtől kezdve több kulcsfontosságú csatatér-állam, mint például: Wisconsin, Arizona és Iowa, postai úton automatikusan kiküldi a szavazólapokat az előzetesen regisztrált választók számára.

Az eddig beérkezett szavazatok összehasonlítása a 2016-os szavazatmennyiséggel, forrás: Washington Post

Mikor lehet végleges eredményt hirdetni?

A 20 évvel ezelőtti elnökválasztáshoz hasonlóan, idén nagy eséllyel nem fogjuk megtudni az elnökválasztás eredményét a választás éjszakáján. A járványhelyzet miatt az állampolgárok soha nem látott mértékben továbbítják szavazólapjaikat postai úton, mely szavazatok megszámlálása hosszabb ideig tart a személyesen leadott szavazatok megszámlálásánál. Ugyanakkor minden állam saját maga dönti el a szavazatszámlálás menetét, így egyes államok már a választás napja előtt elkezdték összesíteni a levélben beérkező szavazatokat, míg mások csak november 3-a után kezdik el.

Ebből kifolyólag bizonyos államok hamarabb fognak közel végleges eredményt hirdetni, míg más államokban akár több napot is várni kell a végleges eredmények megérkezésére.

A csatatér-államok szavazatszámlálási procedúrájának ismertetése, forrás: Financial Times

Az eltérő szavazatszámlálási procedúrák miatt az államonkénti előzetes eredmény félrevezető lehet, mivel ahol már november 3. előtt elkezdték megszámolni a levélszavazatokat, ott a mérleg kezdetben Biden irányába billenhet. Azokban az államokban, ahol a postai úton leadott szavazatokat csupán november 3. után kezdik el megszámolni és a választás napi esti előzetes eredmény csak a személyesen leadott szavazatokat tartalmazza, ott a mérleg Trump irányába mozdulhat el és az összes szavazat megszámlálásáig tartósan ott is maradhat. Éppen emiatt lesz rendkívül nehéz már a választás napján megállapítani a győztest.

A két párt szavazótáborának legvalószínűbb szavazásmódja egy felmérés alapján, forrás: Financial Times

A legelső csatatér-állam, amelyből közel végleges eredményt kaphatunk Florida lesz, ahol ET időzóna szerint 20:00 órakor zárnak a szavazóurnák, a legelső előzetes eredmény, amely főként a levélszavazatokat tartalmazza fél órán belül megérkezhet, majd ezt követően érkezik meg a teljeskörű előzetes eredmény. (CET időzónában, szerda éjjel 2:00 órakor) Tekintetünket Florida után Arizonára érdemes majd szegezni, ugyanis az első előzetes eredmények CET időzóna szerint szerda éjjel 3:00 óra után érkezhetnek. Georgia és Texas még a választás éjjelén közzéteszi előzetes eredményeit, ám a levélszavazatok miatt várhatóan a számlálás elnyúlhat akár csütörtökig. Amíg a tervek szerint Wisconsin már helyi idő szerint szerda reggel győztest tud hirdetni, addig Michigan és Pennsylvania államokban a szavazatszámlálás minden bizonnyal a hétvégéig tart.

Szcenárióelemzés a Szenátus összetételét illetően

Az elnökválasztási ciklusok során a választópolgárok nemcsak az elnök személyére szavaznak, hanem a teljes Képviselőház és a Szenátus 1/3-a is elindul az új mandátum megszerzésének reményében. A demokraták minden bizonnyal megtartják a képviselőházi többséget, ám a szenátusi többségért, ahol jelenleg 53-47 az arány a republikánusok javára, rendkívül kiélezett küzdelem folyik. Abban az esetben, ha Biden nyeri a választást a demokratáknak elég nettó három szenátusi mandátum megszerzése, mivel döntetlen szavazás esetén az alelnök (aki Kamala Harris lenne) szavazatával a demokraták megszereznék a relatív többséget.

Amíg a republikánus kihívó várhatóan Alabamában legyőzi az inkumbens demokrata szenátort, addig számos GOP szenátor komoly küzdelemmel néz szembe, köztük: Susan Collins (Maine államból), Thom Tillis (Észak-Karolinából), de akár Lindsey Graham is, aki Dél-Karolina államának széles körben ismert szenátora.

Georgia államának mindkét republikánus szenátora elveszítheti következő mandátumát, ám a több induló jelölt és az állam speciális választási törvényének fényében, ha egyetlen jelölt sem szerzi meg a relatív többséget, akkor új választást írnak ki és a második fordulót 2021. január 5-én tartanának meg, melyre legutóbb 1992-ben és 2008-ban került sor. További szoros verseny Arizonában, Kolorádóban és Montanában várható, mely államokban jelenleg mind republikánus szenátorok regnálnak, ám Gary Peters Michigan állam demokrata szenátorának újraválasztása nem borítékolható, főleg ha Trumpnak sikerül nyernie az államban.

Abban az esetben, ha Biden nyer és a demokraták megszerzik a szenátusi többséget, a január 20. utáni újabb fiskális stimulus esélye exponenciálisan megnő, de emellett számíthatunk a filibuster-szabály eltávolítására, illetve a Biden platform főbb elemeinek gondtalan megszavazására. (adóemelés, zöldenergia infrastrukturális beruházási terv, minimálbér megemelése)

Abban az esetben, ha Biden győzelme mellett a demokratáknak nem sikerül megszerezni a szenátusi többséget, a Biden platform túlnyomó része soha nem kerülne megvalósításra, hiszen a republikánus szenátorok minden bizonnyal ellene szavaznának, sőt még a kabinetpozíció kinevezések is veszélybe kerülnének, nem beszélve egy potenciális Legfelsőbb Bírósági helyüresedésről. Trump győzelme esetén a választási dinamikának köszönhetően borítékolható lenne a szenátusi republikánus többség megtartása, ám a demokrata képviselőház mellett az újabb fiskális stimulus érdekében rendkívül hosszú és zűrös tárgyalások folynának.

A választópolgárok végső döntése

Nehéz időket élünk, olyan időket, melynek során egy szétszakított, végletekig polarizált társadalom próbál elnököt választani, Vezetőt választani, aki remélhetőleg kiemeli az Egyesült Államokat a koronavírusjárvány sújtotta mederből, aki képes lesz felébreszteni a járvány miatt, félálomban szunnyadó gazdaságot és aki végső soron képes és alkalmas lesz a Szabad Világ vezetői pozíciójának betöltésére.