Kik vagyunk mi?
2017. október 12. írta: HF Admin

Kik vagyunk mi?

Hogy többet olvashass rólunk, látogass el a honlapunkra: http://www.heller.uni-corvinus.hu

Szakkollégiumunk, mint az ország hasonló szervezetei, három alappillére épül, melyek a szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység. Úgy gondoljuk, hogy a jövő értelmisége számára fontos, hogy kellő figyelmet biztosítson az őt körülvevő világnak, amely jellemzőinek a mozgalmunk alapítói e három összefoglaló nevet adta. De miért is fontos mindez?

Szakmaiság

A szakmaiságra való odafigyelés biztosítja, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemről, akik naprakész ismeretekkel rendelkeznek, amelyet nem csak az egyetem néha tömeg oktatásba átcsapó előadásairól és szemináriumairól szed fel, hanem öntevékeny csoportok hathatós közreműködésével és persze önszorgalomból. Kollégiumunk tagjai heti szinten gyakorlatias, kis csoportos kurzusokon vesznek részt ahol akadémikusok és gyakorlati szakemberek megismertetik velünk az adott témakör átfogó jellemzőit és olyan mélységekbe engednek betekintést, amelyet a hagyományos oktatás nem tesz lehetővé. Ezenkívül fontosnak tartjuk tagjaink akadémia életben való megfelelését és versenyeken való részvételét.

Közösség

Sok egyetemista fél belevágni a szakkollégista létbe félve attól, hogy egy unalmas társaságba keveredik ahol ráadásul még plusz munkát is kell vállalnia az egyetemen felül. Ez egy hatalmas nagy tévedés. A szakkollégium sokkal inkább egy közösség, mint szakmai társulás. Kis létszámú (50 fős) tagságunk összetartó baráti közösséget alkot, egy kis családot. Mindenki ismer mindenkit, nincs olyan, akivel ne tudnál egy jó szót váltani, vagy ne lenne egy közös sztorid, amit évekig felemlegethetsz. A közösségi élet központja a főépületben található irodánk – az F22-es szoba – és közös lakhelyünk, a Farkaslak. A közös szakmai alkotó munkán túl a táborozások, tréningek, nyári klubok, bulizások, a másnapi közös reggeli a Farkaslakban, vagy a csocsózás, spontán bulizás, hajnalig tartó beszélgetések hozzák össze a társaságot.

Társadalmi érzékenység

A Heller Farkas Szakkollégium a kezdetektől fogva szükségét érezte annak, hogy működése által ne csak szakmai értelemben vett elitet képezzen, hanem egyben olyan fiatalok kerüljenek ki falai közül, kiknek “elittudata” kiterjed a felelősségteljes és tisztességes magatartásra az őket körülvevő világ felé. Fontosnak tartjuk, hogy végzett tagjaink tanulmányaikon, munkájukon túlmutató cselekedeteik által is szükségét érezzék annak, hogy többszörösét adják vissza annak a társadalomnak és környezetnek, amely segítette őket eljutni a felnőtté válásig. Hisszük, hogy ezt a magatartást már az egyetemi évek alatt fontos megalapozni, valamint, hogy összefogással és tenni akarással egy ötven fős közösség is sokat tud tenni a társadalomért. Ezért is érezzük magunkénak a szakkollégiumi mozgalom harmadik pillérét, a Társadalmi Érzékenységet.

 

Névadónk: Heller Farkas (1877 – 1955)

Heller Farkas 1877. május 9-én született Budapesten. Édesapja – Heller Ágost – nemzetközileg elismert tudós, természettudományi író, tudomány történész; 1893-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Édesanyja Bolberitz Georgina. Két testvére volt, René és Erik.
Több témával foglalkozott, többek között az árelmélettel, ökonometriával. Több mint 40 könyvet írt, melyeket több idegen nyelvre fordítottak le (magyar, német, angol, francia, finn, spanyol).

hellerfarkas_arckepA Budapesti Műszaki Egyetemen többször töltött be vezető tisztségeket; több kar dékánja, rektor is volt. 1921-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1934-től rendes tagjai közé választja. 1949-ben a Rákosi-rendszerben Gerő Ernő irányításával átszervezik a MTA-t, Heller Farkast tanácsadó taggá minősítették vissza, vagyis kizárták az Akadémiából. A rendszerváltás után, 1989-ben rehabilitálták, s visszanyerte akadémiai tagságát.

A magyar Corvin-koszorú tulajdonosa 1930-tól (1930 és 1944 között a legmagasabb tudományos, írói és művészeti kitüntetés). A Corvin koszorúval megajándékozottak száma maximum 66 fő lehetett, ha betelt a létszám csak elhalálozás után lehetett újabb kitüntetést adni.

“A két világháború közötti időszak közgazdasági életének legkiemelkedőbb képviselője volt Heller Farkas, a műegyetem iskolateremtő professzora. Egyedülálló a tudományos teljesítménye, mivel három területen – a közgazdasági elmélet története, az elméleti és alkalmazott közgazdaságtan és a pénzügytan terén – alkotott jelentőset.” (Sípos Béla)

1935-ben a II. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa lett. 1925 és 1949 között a MTA megbízásából szerkesztette a Közgazdasági Szemlét. Öt-hat éves szívós munkára volt szüksége ahhoz, hogy a Közgazdasági Szemlét nemzetközileg elismert, ma is időtálló folyóirattá fejlessze. A folyóirat az 1930-as évtizedben érte el fénykorát. 1948-ig adott elő a Műegyetemen, de nyugdíjba nem vonult, ugyanis tudományos kutatási szabadságot kapott, és azt élete végéig meghosszabbították.

1955. szeptember 29-én hunyt el 78 évesen.

Legjelentősebb művei:
•   A határhaszon elmélete (1904)
•   Közgazdaságtan I (Elméleti közgazdaságtan) (1919)
•   Közgazdaságtan II (Alkalmazott közgazdaságtan) (1920)
•   A közgazdasági elmélet alapvető problémáinak fejlődése (1921)
•   Pénzügytan (1921)
•   Közgazdasági lexikon (1937)
•   Nemzetközi valutatervek (1946)

A bejegyzés trackback címe:

https://heller.blog.hu/api/trackback/id/tr3012957019